Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 103 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-103
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dobre, Ciprian Minodor

2005. február 26.

Ciprian Dobre Maros megyei prefektus felszólította Dorin Floreát, Marosvásárhely polgármesterét, hogy tartsa be kormányrendeletet, amely megtiltja a fasiszta, rasszista és xenofób szimbólumok használatát, valamint a béke és az emberiség ellen elkövetett bűnökkel vádolt személyek kultuszát. Dorin Florea 2003. május 7-én átiratot küldött a prefektúrára, amiben arról tájékoztatta az akkori főispánt, hogy a marosvásárhelyi I. Antonescu marsall sétányon levették az utcanév-táblákat. A prefektus szerint a polgármesteri hivatalnak a legközelebbi tanácsülésre elő kell terjesztenie egy határozattervezetet, amivel végre megváltoztathatják az utcanevet. /-vagy-: Prefektusi felszólítás az Antonescu utcanév törlésére. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

2005. március 3.

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke és Haller István, a PEL emberjogi irodájának vezetője sajtótájékoztatón üdvözölte Ciprian Dobre prefektusnak a marosvásárhelyi Ion Antonescu utca nevének megváltoztatására vonatkozó felszólítását. A liga már az Antonescu sétány elnevezésekor tiltakozott a névadás, illetve azoknak a személyeknek a kultusza ellen, akik vétkesek a romániai holokausztért. A 2002. évi 31-es számú, a rasszista, xenofób, fasisztoid szervezetek és szimbólumok, az emberiség és a béke elleni merényletek elkövetői elleni kultusz betiltásáról szóló sürgősségi kormányrendelet megjelenése után írásban szólították fel a polgármesteri hivatalt, a prefektúrát és a művelődési minisztériumot az Antonescu sétány nevének megváltoztatására. Akciójuk azonban eredménytelen maradt. /Mózes Edith: A PEL üdvözli a prefektus akcióját. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./

2005. április 15.

Tíz marosvásárhelyi református gyülekezet tagjai készülnek Marosvásárhelyen április 17-én, vasárnap a Bolyai Farkas Gimnázium elé vonulni, Dorin Florea polgármester törvénytelennek és magyarellenesnek ítélt lépése ellen tiltakozva. Florea a táblabíróságon a helyi tanács nevében, de annak tudta nélkül megtámadta az országos restitúciós bizottság döntését, melynek értelmében a református egyház visszakapta 448 éves iskoláját. Florea egyébként a Református Kollégiumhoz hasonlóan járt el a római katolikus egyháznak visszajuttatott II. Rákóczi Ferenc Kollégiummal, a jelenlegi Unirea Főgimnáziummal, valamint a Művészeti Gimnáziummal is. Mindhárom esetben a marosvásárhelyi táblabíróság – túllépve hatáskörét – érvénytelenítette a restitúciós bizottság tavalyi döntését. A restitúciós bizottság vezetője, Markó Attila kijelentette, megfellebbezik a bíróság törvénytelen ítéletét. Benedek István városi tanácsos, az RMDSZ frakcióvezetője pedig beadványban hívta fel Ciprian Dobre prefektus figyelmét a polgármester eljárására. /Szucher Ervin: Zsoltár a Református Kollégiumért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

2005. június 7.

Elmarasztaló hangvételű nyílt levelet küldött Ciprian Dobre Maros megyei prefektusnak és Lokodi Editnek, a megyei tanács elnökének második polgármesteri mandátuma egyéves érvfordulóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere. Florea június 6-i sajtótájékoztatóján ugyanakkor bírálta a városi tanács tagjait és a megye parlamenti képviselőit is. Dorin Florea szerint a prefektúra elhanyagolja a városlakók legfőbb gondjait. A polgármester a hadügyminisztérium repülőterét, lövöldéjét, kaszárnyáit és sportlétesítményeit szeretné a városháza tulajdonába venni. „Engem a megye legfontosabb dolgai érdekelnek – reagált a nyílt levélre Ciprian Dobre. – Most is közigazgatási gondokkal foglalkozom, és nem kampányolok.” Lokodi Edit megyei tanácselnök szintén visszautasította a vádakat. Dorin Florea a városi tanácsot sem kímélte. A polgármester szerint a testület rendkívül gyenge, és a gáncsoskodáson kívül semmivel sem foglalkozik. „A polgármester csak azt nem veszi észre, hogy a tanács a döntéshozó, ő pedig a végrehajtó” – replikázott Kirsch Attila, az RMDSZ képviselője. Mint mondta: valóban rosszul működik a polgármester és a tanácsosok közötti kommunikáció, de ez annak tudható be, hogy a polgármester „önfejűen szeret dönteni”. /Szucher Ervin: Mindenkivel elégedetlen Marosvásárhely polgármestere. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

2005. szeptember 24.

A marosvásárhelyi Parc Szálló ügye, hónapokig tartó gyanús csend után, ismét időszerű lett. A megyei önkormányzat és a prefektúra közösen szerette volna ügykezelésébe kapni a jelentős értékű ingatlant. 2004 december végén, a kománycserék zűrzavaros időszakában, egy kormányhatározat a gyulafehérvári ortodox püspökség ügykezelésébe juttatta a marosvásárhelyi Parc Szállót. Akkoriban nagy felháborodással jelentették be a megye vezetői – Lokodi Edit tanácselnök és Ciprian Dobre prefektus –, mindketten jogot végzettek, hogy minden befolyásukat latba vetik annak érdekében, hogy az ingatlant az ortodox egyháznak juttató kormányhatározat hatálytalanítását elérjék. Most kiderült, hogy az ortodox püspökség pert indított a gyulafehérvári táblabíróságon az ingatlant birtokló Állami Protokollhivatal a Kulturális Minisztérium ellen, kérve a Parc Szálló ügykezelését nekik juttató kormányhatározat alkalmazását. És megnyerték a pert. Minderről a megye két jogász vezetője a sajtóból szerez tudomást, és most egymásra mutogatnak. /Antalfi Imola: Hogyan „kell” elveszíteni egy épületet? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

2006. január 21.

A Maros Megyei Törvényszéken január 20-án tárgyalták Lazar Ladariu, a Cuvantul Liber című lap főszerkesztőjének fellebbezését a Spielmann Mihály volt városi tanácsos ellen indított bűnügyi perben hozott határozat ellen. Lazar Ladariu 2003-ban indított bűnügyi pert Spielmann Mihály ellen, aki abban az időben a városi tanács művelődési bizottságának a tagja volt. A feljelentésben Ladariu becsületsértéssel, sértegetéssel vádolta meg a volt tanácsost, akinek a bűnügyi elmarasztalását kérte, továbbá 1 euró erkölcsi kártérítést. Annak idején Spielmann nem értett egyet azzal, hogy Ladariut Marosvásárhely díszpolgárává avassák, mert magyarellenes, amit a későbbiekben Spielmann Ladariu újságcikkeinek egész sorával bizonyított. A per két évig húzódott, a tanúk azt vallották, hogy Ladariu cikkei a város két etnikuma közötti ellentéteket szítják. 2005 júliusában megszületett az ítélet, amelyben a bíróság felmentette Spielmann Mihályt a bűnügyi vádak alól, de közigazgatási kihágásért ötmillió lej büntetést szabott ki a vádlottra és kötelezte az 1 eurós kártérítés megfizetésére, Lazar Ladariut pedig az igazságügyi költségek megtérítésére. Ladariut korábban a Dobre Ciprian prefektus, jelenleg pedig annak felesége, Dobre Iuliana ügyvéd képviseli. Az ügyvédnő indoklása szerint a sértett fél utólag elnyerte a díszpolgári címet, ami azonban csak féligazság, mivel az nem a tanács határozata, hanem a polgármester magánakciója során történt. /(bodolai): Lazar Ladariu kontra Spielmann Mihály. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./ A Lazar Ladariu által Spielmann Mihály ellen indított per tárgyalása napján, január 20-án szinte hemzsegnek a csendőrök, akik állítólag a bírák védelmére töltik napjaikat a bejáratnál, a tárgyalóteremben illetve a folyósokon. Miután Bodolai Gyöngyi, a lap munkatársa elhagyta termet, egy csendőr állta el útját, és az iratait kérte. Tette ezt anélkül, hogy előzetesen igazolta volna magát. Erre csak az ügyvéd kérésére volt hajlandó. A törzsőrmester feljegyezte az újságíró személyi adatait, mondván: „ezután majd tudják, hogy kiről van szó”. Másokat nem igazoltatott a csendőr. Kitől kapott megbízást erre a feladatra? /Bodolai Gyöngyi: Csendőri zaklatás a törvényszéken. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

2006. március 17.

Nem létezik olyan jogszabály, amely kötelezővé tenné valamilyen nyelv ismeretét a Székelyföldön, jelentette ki a Mediafaxnak Ciprian Minodor Dobre, Maros megye prefektusa. A prefektus Markó Béla RMDSZ-elnöknek arra a március 15-én Kézdivásárhelyen tett nyilatkozatára reagált, miszerint a székelyföldi közintézmények alkalmazottainak beszélniük kell a magyar nyelvet is, és aki nem ismeri, annak azt el kell sajátítania. „A rendőrnek is, a postásnak is, mindenkinek, aki a mi kenyerünket eszi. Ugyanis mostantól úgy kell értelmeznünk a dolgokat, hogy aki egyszer Székelyföldön köztisztségviselő, a mi kenyerünket eszi”, mondotta Markó Béla. A kérdésre Frunda György RMDSZ-es szenátor is reagált, aki hangsúlyozta: Markó kijelentését nem kell szigorúan szó szerint értelmezni, hozzáfűzvén, hogy szerinte „a kenyérnek nincs nemzetisége”. /Vita a magyar nyelvhasználatról a Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

2006. szeptember 20.

Ciprian Minodor Dobre, Maros megye prefektusa cáfolta a Mohácsi Viktória európai parlamenti (EP) képviselő romániai sajtótájékoztatóján elhangzottakat. Mohácsi Viktória és Lévai Katalin EP-képviselők Szászrégen Abafája lakónegyedében tájékozódtak az itt történt rendőrségi túlkapásokról. Ezt követően zárt ajtók mögött tárgyaltak a megye prefektusával, az Országos Rendőr-főfelügyelőség főbiztosával és a megyei rendőrfőkapitánnyal, majd Mohácsi Viktória az esti órákban sajtótájékoztatót tartott. Mint elmondta, nem áll módjában a zárt ajtós megbeszélések tárgyában nyilatkozni. Annyit azonban közölt: a rendőrfőkapitány nyilatkozata szerint kétfajta vizsgálat folyik, egy belső rendőrségi és egy ügyészségi. Mindent megtesznek azért, hogy ha bármilyen szabálytalanság történt, annak meglegyenek a következményei. Dobre szerint a találkozó nem csupán protokolláris jellegű megbeszélés volt, hanem konkrét adatokat és információkat cseréltek arról, ami szeptember 7-én Abafáján történt. Mohácsi Viktória a prefektus szerint közölte, hogy a jelentés, amit Olli Rehn bővítési biztos és az Európai Parlament elé terjesztenek csak az abafáji romák álláspontját fogja tükrözni, ha a rendőrség addig nem bocsátja rendelkezésükre a vizsgálat végső eredményeit. A sajtótájékoztatón a roma nemzetiségű Radu Ioan Olimpiu rendőrfelügyelő, aki a lövöldözést megelőzően egy szászrégeni bár teraszán került konfliktusba két abafáji roma fiatalemberrel, áldozatként tüntette fel magát, s nehezményezte, hogy az EP-képviselők vele nem vették fel a kapcsolatot. Megjegyezte még, hogy az események óta állandó zaklatásnak van kitéve jómaga és a családja az abafáji roma közösség részéről. Azért jött ide, mert kivonult egy egység Abafájára és ott elkezdtek lövöldözni, reagált erre Mohácsi. /Bakó Zoltán: Mi hangzott el a zárt ajtók mögött? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

2007. január 10.

Mihelyt egy magyar nemzetiségű szakember jut többé-kevésbé fontos tisztségbe, nyomban támadások célpontjává válik. Ezúttal a Maros Megyei Múzeum igazgatója kénytelen elviselni a támadásokat. A marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilap január 9-i számában Lazar Ladariu, a megyei tanácsos-főszerkesztő írt cikket Soós Zoltán kinevezése ellen. A versenyvizsga bizottság nemzetiségi összetételét kifogásolta. Ciprian Dobre prefektus és Zamfira Pora alprefektus szintén kifogást emeltek a magyar szakember kinevezése ellen. Lokodi Edit megyei tanácselnök kifejtette, hogy nagyon körültekintően választották ki a bizottság tagjait. A kinevezés az elnök, tehát az ő jogköre. A bizottság tagjai úgy értékelték, hogy messze a Soós Zoltán dolgozata és a szóbelije volt a legjobb. Soós Zoltán igazgató az újság kérdésére leszögezte, az egész egy magyarellenes csoport megnyilvánulása. Egy múzeumnak az a feladata, hogy reálisan bemutassa egy régió történetét, kultúráját, könyveket, publikációkat jelentessen meg. Maros megye Székelyföld területén az egyik leggazdagabb anyagi kultúrával jelentkezik, ebből nagyon kevés jelent meg. Ellenben rengeteg pénzt elpocsékoltak szélsőséges rendezvényekre. A magyarellenes lobbi módszeresen dolgozik a magyarok kiszorításán minden fontos intézményből. Munkájuk eredményes, ez Maros megyében is tapasztalható. /Mózes Edith: Célkeresztben az új múzeumigazgató. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./

2007. január 12.

Január 11-én Kolozsváron lépett fel a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház A világ és a vége című drámával. A délvidéki társulat január 7. és 13. között Wass Albert két kisregényének (a Jönnek és az Adjátok vissza a hegyeimet) színpadi előadásával járta be Erdélyt – Székelyudvarhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy után az előadást Marosvásárhelyen is hatalmas érdeklődés övezte. A román sajtó heves, nacionalista gyűlöletkampányt indított az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI) szervezte rendezvény, valamint a háborús bűnösnek kikiáltott magyar író, Wass Albert ellen. Maros megye prefektusa, Ciprian Dobre a művelődés- és a belügyminisztériumhoz fordult az ügyben. – Nyugodtan nézünk a kivizsgálás elébe, hiszen ez is hozzásegít az író rehabilitációjához. A 2003-ban tartott felolvasó-maraton után indított eljárás során maga az ügyész mondta ki, hogy a kivizsgálást azért szünteti meg, mert Wass Albert nem követett el háborús bűnöket – jelentette ki Soós Sándor, az EMI elnöke. Román lapértesülések szerint a Kolozs megyei rendőrség is foglalkozik az üggyel, melyet feltehetően az ügyészség hatáskörébe utalnak át. Soós Sándor még elmondta, hogy a napokban civil ruhás rendőrök több, a rendezvényt meghirdető plakátot kiragasztó fiatalt megbüntettek. /P. A. M. : Kereszttűzben Wass Albert és művei. Kolozsváron is bemutatták a vitatott drámát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2007. június 29.

Közel félszáz család kilakoltatására készülnek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Az udvaron lévő egyszintes ingatlanokban az intézmény vezetősége fogászati, illetve gyógyszerészeti központot szándékozik kialakítani, a főútra nyíló tanári lakásokba pedig a könyvtárat költöztetnék. Az érintettek, akiknek jelentős része egyedülálló, idős, beteges személy, tehetetlenül fogadták a hírt. A felszólítottak zöme valamikor az egyetem alkalmazottja volt, a szerződésben sehol nem szerepelt olyan kitétel, miszerint nyugdíjba vonulásuk után kötelesek lennének átadni a szolgálati lakást. Dr. Constantin Copotoiu rektor és dr. Florentin Buicu gazdasági igazgató csak Ciprian Dobre prefektus és Borbély László miniszter közbenjárására volt hajlandó a márciusban lejárt szerződések nagy részét előbb két hónappal, majd egy évvel meghosszabbítani. Az érintettek között akad olyan is, akinek még nyáron el kell hagynia a lakását. A 97 éves Dóczy Pál professzor még az ágyból sem tud felkelni. /Szucher Ervin: A szolgálati lakás ára. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

2007. augusztus 24.

Augusztus 23-án Marosvásárhelyre és Dédára látogatott Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, akit Maros megyei útján elkísért Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter, Borbély László területrendezési miniszter és Ciprian Dobre prefektus. A megyelátogatást követően a kormányfő beszámolt arról, hogy kedvező benyomást tett rá a dinamikusan fejlődő város. Marosvásárhelyen a miniszterelnök első útja az Útlevél- és Járműnyilvántatrási Hivatalba vezetett, ahol személyesen meggyőződött arról a civilizált európai nívóról. Tariceanu úgy értesült, hogy a vásárhelyi útlevélosztályhoz fogható intézmény csak Bihar megyében van, jelezte, erőfeszítéseket tesznek, hogy az ország más városaiban is hasonló körülmények között fogadják a polgárokat. A miniszterelnök Dédára ment, ahol új óvodát adtak át. A 4000 lakosú nagyközségben tett látogatás is azt a célt szolgálta, hogy tájékozódjanak, „mire költötte el Maros megye azt a közel 1. 500 milliárd régi lejt, amit a kormány és a helyhatóságok által megállapított projektek keretében terveztünk befektetni” – fogalmazott a kormányfő. Tariceanu szerint az iskolák felújítására és építésére kiutalt tavalyi összeg elérte a 210 milliárd régi lejt, szemben a 2005-ös évi 5,8 milliárddal. Tariceanu emlékeztetett, hogy szeptember elsejétől 5 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, és ennek keretébe tudta be a mezőgazdasági nyugdíjak duplájára emelését. Tariceanu meglátogatta a megyei kórházat és a dr. Raed Arafat nevével fémjelzett marosvásárhelyi SMURD–Rohammentő Szolgálatot, amelyet – Nicolaescu miniszter javaslatára – országos szinten szélesíteni kívánnak. Tariceanu azt is megemlítette, hogy a SMURD helyére a közeljövőben egy regionális kórház építésébe kezdenek, annak az országos programnak a keretében, amelynek alapján 20 kórházat terveznek építeni. /Lokodi Imre: Kormányfő vizitben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

2007. október 26.

A Pro Europa Liga (PEL) sérelmezi, hogy a hivatalos eseményekre mindig meghívják az ortodox egyház képviselőit, annak ellenére, hogy Románia nem egyházi, hanem világi állam. Az ügyben a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul a PEL. Az egyesület elnöke, Smarande Enache konkrét esetet hozott fel példaként: a dánosi községháza avatóján jelen volt Andrei Andreicut gyulafehérvári ortodox érsek, is, a többi egyház nem képviseltette magát. Az avatón Maros megye prefektusa, Ciprian Dobre is jelen volt, a PEL levelet intézett a kormánybiztosnak, amelyben felhívta a figyelmét a törvénysértésre. Ciprian Dobre válaszában leszögezte, nem találja megalapozottnak a vádakat, mivel a polgármesterek „nem állami, hanem autonóm személyek”, így azt hívnak meg az avatóünnepségekre, akit akarnak. A PEL ezért a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul panaszával, és kéri, hogy vizsgálják ki az esetet, amely nem egyedi az országban. /Szász Cs. Emese: PEL: az állam diszkriminálja az egyházakat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 26./

2007. november 16.

A dokumentumok román fordítását követeli Ciprian Dobre Maros megye prefektus. Traian Basesescu államfőhöz, Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökhöz és a többnyelvűségért felelős romániai EU-biztos Leonard Orbanhoz készül fordulni Kincses Előd. A marosvásárhelyi jogász arra kíváncsi, hogy az alkotmány által garantált anyanyelvhasználat értelmében mi a különbség a magyar és kínai nyelv között. Kincses egyik ügyfelének, a mezőcsávási Nagy Bélának azért utasította el a Ciprian Dobre prefektus által vezetett földosztó bizottság a visszaigénylési kérését, mert bizonyos okiratokat nem fordíttatott le magyarról román nyelvre. Egy magyar személyazonosságival be lehet utazni Európát, Marosvásárhelyen viszont annak a lefordítását követelik. Ciprian Dobre prefektus a bíróságnak címzett beadványában rámutatott, hogy „Románia hivatalos nyelve a román”. A Krónikának nem sikerült elérnie Dobrét, aki korábban megtiltotta, hogy a prefektúra ügyeiről beosztottjai nyilatkozzanak. /Szucher Ervin: Magyar iratra nincs erdő. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

2007. november 20.

A lakosság egészségi állapotának a felmérését célzó országos program keretében a hét végén Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter, Ciprian Dobre Maros megyei prefektus jelenlétével folytatódott a Karaván az egészségért nevű kampány, amelynek célja tudatosítani a lakosságban, hogy amint megkapják az értesítést, keressék fel családorvosukat az esetleges betegségek időbeni felfedezése érdekében. Eddig az értesítést kézhez kapók 70-75 százaléka jelentkezett családorvosánál. A munkaerő kivándorlásának kiküszöbölésére a miniszter 2008-ra is a 2007-es évhez hasonló, 22 százalékos fizetésemelést, valamint jobb munkakörülményeket ígér az egészségügyben dolgozóknak. /Menyhárt Borbála: Halad a Karaván… = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

2008. május 22.

Május 22-én rendkívüli kiállítást nyílik a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Marosvásárhely építőjének, dr. Bernády György volt polgármesternek az emlékszobája melletti teremben a város szecessziós művészetét idézik fel, többek közt azokkal a restaurált ólomüveg ablakokkal, amelyeket politikai okok miatt vettek ki eredeti helyükről évtizedekkel ezelőtt. A Bethlen Gábort, II. Rákóczi Ferencet, Kossuth Lajost, Deák Ferencet és Ferenc József császárt ábrázoló ablakok a hajdani Városháza, mostani megyeháza nagy gyűléstermét díszítették. A festett üvegablakok a Kultúrpalota pincéjébe rejtve több mint 80 évig, a palota nagyterme bejárata fölötti domborművel együtt vártak a megújulásra. Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnökének kezdeményezésére a budapesti Róth Miksa Emlékház szakemberei több hónapon keresztül restaurálták a szecessziós műalkotásokat, a budapesti főpolgármesteri hivatal mintegy 5 millió forintos támogatásával. Az üvegablakokat a megyei tanács visszatette volna eredeti helyére, azonban az épület tulajdonosa, a főispáni hivatal, Ciprian Dobre prefektus s diszkriminatív döntésével nem engedélyezte ezt. Az állandó kiállítást a Kultúrpalotában a megyei tanács támogatásának köszönhetően rendezhették be a szakemberek. /Róth Miksa remekei előkerültek a süllyesztőből. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

2008. június 3.

Bár a Maros megyei önkormányzat vezetőjére leadott szavazatok összeszámolása gyanúsan sokáig tartott, a közzétett adatok szerint a következő négy évben is az RMDSZ-es Lokodi Edit Emőke áll a megye élén. Lokodi 35,55 százalékot ért el az őt követő Ciprian Dobre (PNL) előtt, aki 33,74 százalékot ért el. Tőkés András, a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje az 5,07 százalékos eredménnyel a negyedik. Az önkormányzati testületbe is az RMDSZ küldheti a legtöbb képviselőt, 31,57 százalékos eredménnyel. A PNL, a PDL és a PSD nagyjából hasonló, 19 és 14 százalék közötti eredményt ért el. Az MPP nem érte el az 5 százalékos küszöböt. /A végleges eredmény szerint is Lokodi Emőke Maros megye tanácselnöke. = Erdély. ma, jún. 3./

2008. június 4.

Maros megyében összesítették a megyei tanács elnökjelöltjére, illetve a megyei tanácsi képviselőkre leadott szavazatokat. A választói névjegyzéken szereplő választópolgárok száma: 492. 380. Érvényes szavazatok száma: 255. 194. Érvénytelen szavazatok száma: 20. 239. A megyei tanácselnökjelöltekre leadott szavazatok száma: 1. Lokodi Edit Emőke: (RMDSZ) – 90. 743 szavazat, 2. Dobre Ciprian Minodor (PNL) – 86. 125, 3. Timar Liviu (PSD) – 48. 394, 4. Tőkés András(MPP) – 12. 939, 5. Moldovan Felicia (KD Új Generáció) – 8927,6. Doroftei Ilie (Nyugdíjasok Pártja) – 4684, 7. Golu Ion (PNDC) – 3382 szavazat. A megyei tanácsos-listát állító és mandátumot nyert pártokra a következő számú szavazatokat adták le a választók: RMDSZ 78. 953, PNL 48. 245, PD-L 40. 127, PSD 35. 291. Ezek szerint és a százalékküszöböt el nem ért pártok szavazatainak újraosztását követően az RMDSZ-nek 13, a PNL-nek 8, a PD-L-nek 7, míg a PSD-nek 6 megyei tanácsosa lesz. /Újabb négy évre Lokodi Edit Emőke a megyei tanács elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

2008. június 18.

Sikerül megőriznie az RMDSZ-nek a fontosabb erdélyi megyeszékhelyeken kapott eddigi alpolgármesteri székeket, illetve a megyei tanácsokban betöltött alelnöki tisztségeket. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke jelezte, a kincses városnak Boros János után a következő négy évben is magyar alpolgármestere lesz, a tisztséget László Attila tölti majd be, a Kolozs megyei egyik alelnöki tisztséget pedig Fekete Emőke. Nagyváradon Biró Rozáliának sikerült megőriznie alpolgármesteri székét, Kiss Sándor eddigi Bihar megyei tanácselnök pedig a testület egyik alelnöke lesz, közölte Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Marosvásárhelyen alpolgármester maradhat Csegzi Sándor, a Maros megyei tanács egyik alelnöki széke szintén az RMDSZ-nek jut – tájékoztatott Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök. A Maros megyei tanács jövő héten tartja az alakuló ülését. Lokodi Edit Emőke tanácselnök mellé Ciprian Dobre liberális és Szabó Árpád RMDSZ-es tanácsosokat jelölik alelnököknek. Székelyföldön kérdéses volt, jut-e egy-egy alpolgármesteri szék az MPP-nek a megyeszékhelyeken, illetve kerül-e polgári jelölt a megyei tanácsok valamelyik alelnöki székébe. A Hargita megyei önkormányzat alakuló tanácsülését jövő héten tartják, az eddigi alelnökjelöltek az RMDSZ-es Sófalvi László és Petres Sándor. Csíkszeredában Ráduly Róbert polgármester jelezte, hogy az eddigi RMDSZ-es alpolgármesterekkel kíván együtt dolgozni. Székelyudvarhelyen továbbra sincs megegyezés az alpolgármesteri tisztségről. Az RMDSZ-es alpolgármester megválasztásához a zöldek egy szavazatára van szükség, mert az RMDSZ-nek nincs többsége a tanácsban. Kovászna megyében a Háromszéki Képviselők Tanácsa Henning Lászlót jelölte a megyei tanács egyik alelnöki székére, a másik tisztséget már korábban Demeter Jánosnak ítélték. „Az RMDSZ többséget szerzett a megyei tanácsban, és el tudja vezetni az elkövetkező négy évben a megyét” – válaszolta Tamás Sándor megyei tanácselnök arra a kérdésre, nyitottak-e elfogadni az MPP jelöltjét valamelyik alelnöki tisztségre. Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád, a város új polgármestere június 23-án teszi le hivatali esküjét. Nem zárkózik el az MPP- alpolgármesteri ajánlatától. /Maradnak a fontos tisztségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2008. október 21.

Turisták ezrei látogatták meg a nyár folyamán Wass Albert kedvenc pihenőhelyét, a Szalárd-völgyi forrást. Az íróról elnevezett helyet a favágók rendszeresen meggyalázzák. Az avatása óta eltelt félév alatt valóságos zarándokhellyé vált a Wass Albertről elnevezett Szalárd-völgyi forrás. A forrás elnevezésének ötletgazdája, Bartha József holtmarosi lelkész elmondta, hogy a leírások és Váradi Pál Péter térképpel ellátott fényképes albumja segítségével eddig mindenki eltalált a forráshoz, aki kereste. „Búcsújáró hely lett abból a helyből, amit primitív, szélsőséges személyek számtalanszor meggyaláztak, obszcén feliratokat festettek a fára meg a kőre, a kis fenyőcsemetét kitépték és eltaposták. Az Erdélyi Magyar Ifjak viszont letisztították a fát meg a követ, mi meg új csemetét ültettünk. Nem hagyjuk annyiban, mert ez már nem Wass Albert-ügy, hanem a mindannyiunk ügye” – fejtette ki Bartha József. A református lelkész eltökélt szándéka, hogy december folyamán kihelyezi azt, a templomban őrzött plakettet is, amely a forrás nevét jelöli. Ezt még májusban szerették volna megtenni, de a volt prefektus, Ciprian Dobre megakadályozta a kezdeményezést. Arra sem adott engedélyt, hogy az ünneplők az Éltető család egykori erdejében összegyűljenek, és elmondják a Miatyánkot. A karhatalmi tiltás ellenére az eseményre érkezett vendégek, az utat őrző rendőrök távozása után mégis felmerészkedtek a Szalárd-völgyébe. A tömeget itt lehangoló látvány és néhány obszcén felirat fogadta. A favágók nemcsak Wass Albertet, hanem a lelkészt és magyarországi vendégeit is gyalázni kezdték. A Wass Albert kedvenc pihenőhelyét gyakran látogató pap azt is észrevette, hogy az erdei úton rendszeresen föl-alá járkál egy régi piros Dacia, amelynek vezetője mindig lelassít a forrás előtt, és a vendégeket figyeli. /Szucher Ervin: Meggyalázott zarándokhely. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

2008. november 22.

A liberálisok Maros megyei elnöke, Ciprian Dobre képviselőjelölt azért átkozta a román pártokat, mert szerinte olyan "kocsmaszövetségeket" kötnek, amelyekkel az RMDSZ malmára hajtják a vizet. Emlékeztetett, hogy amikor indult a megyei tanácselnök-választáson, vereséget szenvedett az RMDSZ jelöltjével szemben. A vereség oka, az volt, hogy a PD-L, a PSD és a PRM – ahelyett, hogy "jó románokhoz" illően – őt támogatták volna, "eleve esélytelen jelöltet" erőltettek a szavazók nyakára, aminek meg is lett az eredménye. "Annak ellenére, hogy Maros megyében a lakosság 65 százaléka román nemzetiségű, a megyei tanács elnöki funkcióját az RMDSZ nyerte el". Most ugyanezek a pártok karöltve kampányolnak az egyéni választókerületekben, ugyanolyan aljas céllal: mégpedig azért, hogy ismét kifúrják őt, ezúttal a parlamenti bársonyszékből. Ezzel az RMDSZ-jelöltnek nyitnak utat a képviselőházi mandátum felé. A nagy-romániások, a PSD és Emil Boc pártja is nacionalista, különösen választási kampányban, megszoktuk már, írta a lap munkatársa. Azonban ha a jelenlegi kormányzati partner is így próbál szavazatokat gyűjteni, akkor baj van. /Mózes Edith: Bővül a nacionalista kórus. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./

2010. február 17.

Megvalósult kétnyelvűség marosvásárhelyi közintézményekben
Sorra kerülnek ki a magyar feliratok a marosvásárhelyi közintézményekre: az őrző-védő szolgálat után a megyei kórház és a prefektúra is kihelyezte az új „cégért”. Vannak azonban, akik nem tettek eleget a felszólításnak.
Húsz év után először került magyar nyelvű felirat a Maros megyei prefektúra épületére. A kétnyelvűsítést évekkel ezelőtt Bárczi Győző korábbi és jelenlegi alprefektus kezdeményezte, ám kísérlete eddig alprefektus kollégája ellenkezésébe ütközött.
„A magyar nyelvű tábla kifüggesztését Marius Paşcan prefektus is támogatta. Igaz, a felirat már évekkel ezelőtt kikerülhetett volna az épület három bejárata fölé, merthogy Ciprian Dobre egykori kormánymegbízottnak sem volt semmi ellenvetése. Akkoriban viszont Zamfira Pora alprefektus akadályozta meg, félremagyarázva a helyhatósági törvényt” – részletezte a Krónikának Bárczi. Pora, akit a Boc-kormány távolított el tisztségéből, az idők során számos magyar jellegű kezdeményezést akadályozott meg vagy próbált gátolni.
A földosztó bizottságban például ő volt azoknak a hangadója, akik a törvényekkel és kormányrendeletekkel dacolva vétózták meg a Maros menti erdők visszaszolgáltatását a nemesi családok leszármazottainak. Bárczi Győzőnek Zamfira Pora hiányában sem volt azonban könnyű keresztülvinnie akaratát: a hivatal alkalmazottai előbb csak az egyik homlokzatra kerülő felirat dokumentációját készítették elő.
Ezzel egyidőben az utóbbi napokban több, a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó intézmény homlokzatára is felkerült a magyar nyelvű felirat. Elsőnek a Kossuth (Călăraşilor) utcában működő megyei őrző-védő szolgálat vezetősége lépett, majd a megyei kórház következett. Ezzel szemben ígéretük ellenére sem cseréltek „cégért” a lakosság-nyilvántartási hivatal és a sürgősségi kórház illetékesei. Amint arról beszámoltunk, a Krónika ezelőtt egy hónappal fordult az ügyben Lokodi Edit Emőke megyei önkormányzati elnökhöz, aki azonnal utasította Dombi Károlyt és Florin Gomotîrceanut a táblák kicserélésére.
Mindketten egy hetet kaptak a kérdés megoldására, amire szavukat is adták. A tanácselnök januárban elmondta, hogy már több ízben küldött átiratot a 2001/215-ös közigazgatási törvényt megszegő intézményvezetőknek, azonban valamennyien hajthatatlanok maradtak. Kérdésünkre, hogy egy hónap után mi történik azokkal a vezetőkkel, akik négyszeresen túlszárnyalták az egyhetes ultimátumot, Lokodi Edit Emőke tegnap elmondta, ha lassan is, de jó irányba halad az ügy.
„A sürgősségi kórház igazgatója, Florin Gomotîrceanu a napokban teteti ki a táblákat, a lakosság-nyilvántartási hivatalban viszont nem tudom, mi a helyzet, ugyanis a napokban igazgatóváltás történt” – mondta Lokodi Edit Emőke, remélve, hogy hamarosan sikerül lezárni ezt a kérdést.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. március 17.

Megvalósult kétnyelvűség marosvásárhelyi közintézményekben
Sorra kerülnek ki a magyar feliratok a marosvásárhelyi közintézményekre: az őrző-védő szolgálat után a megyei kórház és a prefektúra is kihelyezte az új „cégért”. Vannak azonban, akik nem tettek eleget a felszólításnak.
Húsz év után először került magyar nyelvű felirat a Maros megyei prefektúra épületére. A kétnyelvűsítést évekkel ezelőtt Bárczi Győző korábbi és jelenlegi alprefektus kezdeményezte, ám kísérlete eddig alprefektus kollégája ellenkezésébe ütközött.
„A magyar nyelvű tábla kifüggesztését Marius Paşcan prefektus is támogatta. Igaz, a felirat már évekkel ezelőtt kikerülhetett volna az épület három bejárata fölé, merthogy Ciprian Dobre egykori kormánymegbízottnak sem volt semmi ellenvetése. Akkoriban viszont Zamfira Pora alprefektus akadályozta meg, félremagyarázva a helyhatósági törvényt” – részletezte a Krónikának Bárczi. Pora, akit a Boc-kormány távolított el tisztségéből, az idők során számos magyar jellegű kezdeményezést akadályozott meg vagy próbált gátolni.
A földosztó bizottságban például ő volt azoknak a hangadója, akik a törvényekkel és kormányrendeletekkel dacolva vétózták meg a Maros menti erdők visszaszolgáltatását a nemesi családok leszármazottainak. Bárczi Győzőnek Zamfira Pora hiányában sem volt azonban könnyű keresztülvinnie akaratát: a hivatal alkalmazottai előbb csak az egyik homlokzatra kerülő felirat dokumentációját készítették elő.
Ezzel egyidőben az utóbbi napokban több, a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó intézmény homlokzatára is felkerült a magyar nyelvű felirat. Elsőnek a Kossuth (Călăraşilor) utcában működő megyei őrző-védő szolgálat vezetősége lépett, majd a megyei kórház következett. Ezzel szemben ígéretük ellenére sem cseréltek „cégért” a lakosság-nyilvántartási hivatal és a sürgősségi kórház illetékesei. Amint arról beszámoltunk, a Krónika ezelőtt egy hónappal fordult az ügyben Lokodi Edit Emőke megyei önkormányzati elnökhöz, aki azonnal utasította Dombi Károlyt és Florin Gomotîrceanut a táblák kicserélésére.
Mindketten egy hetet kaptak a kérdés megoldására, amire szavukat is adták. A tanácselnök januárban elmondta, hogy már több ízben küldött átiratot a 2001/215-ös közigazgatási törvényt megszegő intézményvezetőknek, azonban valamennyien hajthatatlanok maradtak. Kérdésünkre, hogy egy hónap után mi történik azokkal a vezetőkkel, akik négyszeresen túlszárnyalták az egyhetes ultimátumot, Lokodi Edit Emőke tegnap elmondta, ha lassan is, de jó irányba halad az ügy.
„A sürgősségi kórház igazgatója, Florin Gomotîrceanu a napokban teteti ki a táblákat, a lakosság-nyilvántartási hivatalban viszont nem tudom, mi a helyzet, ugyanis a napokban igazgatóváltás történt” – mondta Lokodi Edit Emőke, remélve, hogy hamarosan sikerül lezárni ezt a kérdést.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. december 3.

„Tőkés nyilatkozatai börtönnel büntethetők”
Ciprian Dobre, Maros megyei PNL-s képviselő csütörtökön azt nyilatkozta egy sajtótájékoztatón, hogy Tőkés László EP-képviselő Románia nemzeti ünnepével kapcsolatos nyilatkozatai sértik a román hatóságokat, ez bűncselekménynek tekinthető, amelyet börtönnel büntethetnek.
Dobre kifejtette, mivel a nemzeti ünnep az alkotmány szerint egy nemzeti szimbólum, Tőkés László nyilatkozta, miszerint ez gyásznap, sérti a román hatóságokat és a Büntetőtörvénykönyv értelmében ez börtönnel büntethető.
„A Büntetőtörvénykönyv 236-os cikkelye szerint bűncselekményről van szó, ha a hatóságokat sértik meg. Ez így szól: »Börtönnel büntethető minden olyan cselekedet, amely sérti Románia jelképeit«” – mondta Dobre.
Hozzáfűzte, Tőkésnek évente legalább kétszer van hasonló nyilatkozata, december elsején és március 15-én, a magyarok ünnepén.
Ciprian Dobre képviselő úgy véli, szükség van a román hatóságok reakciójára, és az RMDSZ-nek is véleményt kell nyilvánítania az EP-képviselő nyilatkozata kapcsán.
Kifejtette, nem áll szándékában feljelentést tenni Tőkés ellen, véleménye szerint a legfontosabb, hogy beszéljenek erről a kérdésről és az EP-képviselő büntetésének politikainak kell lennie.
Máig hatnak Trianon következményei, ezért szükség van a gyógyításra – hangsúlyozta Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerdán Budapesten, a Kempinski Szállodában tartott sajtófogadáson – tudósított az MTI.
Tőkés László rámutatott arra, hogy Trianon következményei máig hatnak; a magyarországi lakosságszám idén 10 millió alá csökkent, és vészes a határon túli magyarság népességfogyatkozása is. Az utóbbi húsz évben mintegy 1 millióval csökkent a Kárpát-medencei magyarság lélekszáma – mondta.
Drámainak nevezte Trianon utóéletét, hogy csaknem egy évszázad alatt Romániában a többségi románság és a kisebbségek kezdeti 55-45 százalékos, kiegyensúlyozott aránya – a mesterséges asszimiláció, az erőltetett betelepítési politika és a kisebbségiek elvándorlásának szándékos gerjesztése következtében – 80-20 százalékra torzult.
Az EMNT elnöke őszinte jókívánságát fejezte ki a románságnak nemzeti ünnepük alkalmából, ugyanakkor kiemelte: a feltétlen jó szándék és szolidaritás sem feledtetheti, hogy örömünnepük számunkra gyásznap, hiszen kilencven évvel ezelőtt „Nagy-Románia Magyarország feldarabolásával jött létre”.
Tőkés élesen bírálta Medgyessy Péter egykori magyar miniszterelnököt, aki nyolc évvel ezelőtt ugyanabban a szállodában tartott fogadáson koccintott Adrian Năstase, román miniszterelnökkel „konstruktív vigassággal ünnepelvén az erdélyi magyarság mohácsi nagyságrendű trianoni tragédiáját”.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)

2011. június 17.

Nem adnák vissza a magyar nemesek erdõit Maros megyében
Annak ellenére, hogy a 2005-ben, uniós nyomásra született 247-es földtörvény alapján az egykori nagybirtokosok is jogosultak erdõterületeik visszaigénylésére, Maros megye prefektusai - 2004 és 2008 között a liberális Ciprian Dobre és az õt követõ demokrata-liberális Marius Paºcan - mindent elkövetnek, hogy a magyar nemesek leszármazottjai ne kaphassák vissza jogos tulajdonukat.
Marius Paºcan, aki köztudottan évek óta akadályozza a Felsõ-Maros menti erdõk visszaszolgáltatását, újabban nemcsak a néhai grófokat és bárókat rágalmazza, de a napokban támadást zúdított a nemesi családok leszármazottjai által megfogadott ügyvédekre és erdészekre is. A becsmérlõ nyilatkozatokon túl Paºcan bûnügyi feljelentést tett a Bánffy családot képviselõ Mihai Bejenaru kolozsvári ügyvéd és Felician Cotiso Strãuþ erdész ellen, akiket nemzetárulással, csalással vádol. Ugyanakkor felkért két marosvásárhelyi, magyarellenességükrõl ismert ügyvédet, Ioan Sabãu Popot és Vasile Gheret, hogy a Maros menti erdõk megmentése érdekében ingyen és bérmentve képviseljék az állami szerveket. Nem hagyhatjuk, hogy 130 ezer hektár erdõ kicsússzon a román állam markából csak azért, mert egy nem létezõ Bánffy gróf állítólagos leszármazottai hamis, szándékosan tévesen fordított okiratokkal állnak elõ - fejtette ki Marius Paºcan. Szerinte Bejenaru és Cotiso Strãuþ csalók, akik bizonyos manõverek révén az örökösök közé kerültek, tevékenységükkel nemzeti érdekeket sértenek. Ugyanakkor azt állította, hogy az örökös Bánffy �?va apja, Bánffy Dániel Magyarország hadügyminisztereként 1940 és '45 között nemcsak, hogy a román állam ellensége volt, de az erdõterületeket tisztségébõl kifolyólag íratta a saját nevére.
A szerkesztõségünkhöz eljuttatott levelében Mihai Bejenaru leszögezi: Paºcannak vagy halvány fogalma sincs az ügyrõl, vagy szándékosan hazudik.
Ami az ügyvéd és az erdészmérnök állítólagos örökségét illeti, a kolozsvári jogász pontosít: Bánffy �?va egyikükre sem testált semmit, a visszaszerzendõ erdõkbõl hivatalosan átadott tíz-tíz százalékot. Az ügyvéd ugyanakkor rámutatott, a tavalyelõtt elhunyt Bánffy �?va apja nem egy virtuális, hanem valós gróf volt, akit nem Dánielnek, hanem Lászlónak hívtak, és a prefektus által emlegetett 130 ezer hektárból mindössze 5 százalék volt a tulajdonában.
Azt sem magyar hadügyminiszterként íratta a nevére, hanem román állampolgárként vásárolta 1936 és '38 között. Bánffy Lászlót egyébként 1927-ben a román hadseregben tiszti rangra emelték. Senki nem akarja ellopni a román földet, csupán arról van szó, hogy egy román állampolgár élni mer a törvény adta lehetõségekkel, és visszaköveteli azt, amit román állampolgárságú felmenõitõl vettek el. Azt a tulajdont, amit a román királyság tiszteletben tartott, de késõbb, a kommunisták elkoboztak. A bíróság tisztje dönteni arról, hogy az örököst megilleti vagy sem õsei tulajdona - írja levelében Mihai Bejenaru. Az ügyvéd szerint Marius Paºcan logikája szerint személyén kívül azok a román nemzetiségû bírák és az alkotmánybíróság tagjai is nemzetárulók, akik az eddigi perek során nekik adtak igazat.
Szucher Ervin

Krónika (Kolozsvár)

2012. február 29.

Törvényt szeg, aki beavatkozik a MOGYE dolgába
Az alkotmányt és az egyetemi autonómiáról szóló törvény vonatkozó cikkelyeit idézte tegnap Ciprian Dobre liberális képviselő, aki az RMDSZ-es politikusok múlt hét végi nyilatkozatait kívánta cáfolni, s bizonyítani, hogy törvénytelenséget követtek el, amikor azt mondták, hogy visszautasítják az egyetem chartáját.
Dobre kedden délben azt állította, hogy a késő délutáni órákban Vásárhelyre érkezik a tanügyminiszter, hogy semmissé tegye a rektorválasztást, ha nem vezetik be a magyar tagozatot. Véleménye szerint ezt csak a törvény megszegésével lehet megtenni, s az RMDSZ nem kényszerítheti a rektort, hogy törvényt szegjen. Az új szekció létrehozásának procedúrája többéves folyamat, nem lehet egyetlen tollvonással elintézni, jelentette ki. Az RMDSZ-politikusok nyilatkozatait bűncselekményre való felbujtásnak nevezte, akik egy közpénzekből fenntartott intézmény autonómiáját sértik. A magyar tagozat létrehozását közvitával, nem politikai zsarolással kell megoldani, jelentette ki, hozzátéve, hogy a PD-L az RMDSZ cinkosa ebben a törvényszegésben.
(m.e.)
Népújság (Marosvásárhely)

2012. március 23.

Írásbeli figyelmeztetést kapott Brassai Attila, a MOGYE oktatója
Írásbeli figyelmeztetésben részesítette a MOGYE etikai bizottsága Brassai Attila tanárt, aki az Európai Parlament előtt ismertette a magyar nyelvű oktatás helyzetét. A testület – melynek mindössze egyetlen magyar tagja van – úgy vélte: a múlt év novemberében a Strasbourgba látogató Brassai professzor „rossz szolgálatot tett” az egyetemnek. Eközben a szenátus magyar tagjai levélben tiltakoztak a leköszönő rektor, Constantin Copotoiu alaptalan vádaskodásai ellen. Az aláírók szerint nem igaz, hogy egyes magyar tanárok nem hajlandók románul beszélni a román nemzetiségű diákokkal.
Továbbra sincs nyugalom a MOGYE háza táján
Továbbra sincs nyugalom a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) háza táján. Csütörtökön újabb közmeghallgatást szerveztek a magyar karok létrehozására vonatkozó kormányhatározat-tervezet kapcsán. Miután egy nappal korábban a szakszervezeti vezetők nevezték törvényellenesnek a kormány lépését, csütörtökön az egyetemen összegyűlt román oktatók és politikusok fejtették ki hasonló véleményüket.
Közben az etikai bizottság írásbeli figyelmeztetésben részesítette Brassai Attilát, aki az elmúlt év novemberében Strasbourgban, az Európai Parlament előtt ismertette a magyar nyelvű oktatás helyzetét. A testület – melynek mindössze egyetlen magyar tagja van – úgy vélte: a múlt év novemberében a Strasbourgba látogató Brassai professzor „rossz szolgálatot tett” az egyetemnek. Eközben a szenátus magyar tagjai levélben tiltakoztak a leköszönő rektor, Constantin Copotoiu alaptalan vádaskodásai ellen. Az aláírók szerint nem igaz, hogy egyes magyar tanárok nem hajlandók románul beszélni a román nemzetiségű diákokkal.
Mint ismeretes, Brassai Attila 2011. november 17-én, az Európai Parlamentben ismertette az erdélyi magyarság huszonkét éve tartó küzdelmét, amely a Ceauşescu-diktatúra idején megszüntetett önálló magyar állami egyetem, illetve a magyar nyelvű karok visszaállítását célozza. A professzor – aki egyben a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke is – elmondta, hogy a MOGYE román többségű vezetősége nem tartja be az érvényben lévő jogszabályokat, így önkényesen gátolja, hogy önálló magyar tagozat keretében, magyar nyelven folyhasson orvosképzés Erdélyben.
Brassait a múlt héten hallgatta meg az etikai bizottság, az egyetem vezetősége pedig szerdán közölte vele a döntést. „Ez előre megfontolt megtorlás volt, hisz a bizottság az én esetemben nem ismerte az ártatlanság vélelmét, arról nem is beszélve, hogy semmiféle bizonyíték nem állt a rendelkezésükre abból, amit én Strasbourgban tettem vagy mondtam. Olyasmikkel jöttek, hogy olvasták az egyik román újságban, hogy a magyar lapban megjelent, hogy egy francia politikus azt kérdezte tőlem, hogy…, és így tovább, és így tovább. Egyenesen nevetséges” – vélekedett lapunknak Brassai Attila a Constantin Copotoiu leköszönő rektor által aláírt figyelmeztetésről.
Alaptalanul vádol Copotoiu
A szenátus volt magyar tagjai, akiket az oktatói közösség a mai napig is a magyarság szószólóinak tart, tiltakozással fordultak az egyetem vezetőségéhez, cáfolva Constantin Copotoiu volt rektor legújabb vádjait. A leköszönő intézményvezető a hét elején azt állította a magyar oktatókról, hogy a gyakorlatokon némelyikük nem hajlandó románul megszólalni, és a magyar nyelv elsajátítására kötelezi a román nemzetiségű diákokat. Copotoiu szerint a magyar professzorok a diploma megszerzéséhez is feltételként szabták meg a magyar nyelv ismeretét.
„Veszélyesnek tartjuk az efféle alaptalan, bizonyítékok híján tett kijelentéseket. Etnikum közötti feszültséget kelthetnek, és befolyásolhatják a MOGYE gondjait megoldandó kormányrendeletre összpontosuló közvéleményt” – írják a magyar tanügyi káderek. A Benedek Imre vezette kardiológiai klinika munkatársai még a hét első felében reagáltak a volt rektor vádjaira. Valamennyi – magyar és román – munkatárs által aláírt levélben rámutatnak, hogy az ott dolgozó egyetemi oktatók minden egyes diákkal és beteggel a maga anyanyelvén beszélnek, a gyakorlati órákat pedig románul tartják.
A tiltakozó levél is arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a Copotoiu által emlegetett egyetemi klinikákon szinte nincs is magyar nemzetiségű orvosprofesszor, aki esetleg más nyelven szólhat a román diákhoz, mint az állam nyelvén. Egyik példaként éppen az exrektor által vezetett sebészetet hozzák fel, amelynek egyetlen magyar egyetemi oktató alkalmazottja sincs. „Mi románul is, magyarul is elmondjuk, főként, ha van erre igény. Nem értem, mi lenne ebben a kivetnivaló? Annál is inkább, mivel így tettek az én tanáraim is annak idején, a ’89 előtti időszakban” – mondta el a Krónikának a levél egyik aláírója, Sipos Emese egyetemi docens.
„Előre gyártott” közmeghallgatás
Szintén csütörtökön egy újabb közmeghallgatást szerveztek az egyetemen, amelyen zömében román oktatók és politikusok vettek részt. A magyar tanárok ezúttal is távol maradtak, ott volt és felszólalt viszont Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára, Hollanda Dénes, a Sapientia EMTE korábbi marosvásárhelyi dékánja, Kincses Előd jogász és Peti András városi tanácsos. Ezzel a témával foglalkozott egyébként csütörtökön Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is, aki elítélte és „veszélyesnek” nevezte „az egyetem illegitim vezetőségének” a fellépését.
„Nem tudjuk a törvény betartása érdekében szót emelő emberek felelősségre vonását elfogadni, és ki fogunk állni mellettük, akár Brüsszelben is” – mondta a néppárt elnöke. Hozzátette: nem csoda, hogy a schengeni kapu nem nyílik ki Románia előtt, ha az ország képtelen saját törvényeit betartani.
A közmeghallgatáson felszólaló román politikusok többsége – az egyre magyarellenesebb hangot megütő – Cornel Brişcaru, Alexandru Petru Frătean és Ciprian Dobre azt próbálták bizonygatni, hogy mennyire káros következményei lehetnek a kormányhatározat életbelépésének. Ezúttal is törvénytelenséget, szeparatizmust, szegregációt és diszkriminációt kiáltottak. Őket már csak az egyetemi tanárok szárnyalták túl. Silvia Duşa, Vasile Boloş, Florin Buicu, Ioan Pascu, Ioan Rus, akik szerint a magyar kar létrejötte a román nemzeti vagyon elorzásával és az állam nyelvének a meggyalázásával egyenlő.
A megye korábbi prefektusa, a liberális Ciprian Dobre folytonos bekiáltásokkal próbálta megzavarni az RMDSZ nevében felszólaló Peti Andrást. Amikor a szövetség képviselője kijelentette, hogy ez a közvita is politikai síkon folyik, Dobre és társai nevetéssel, hangoskodással és tapssal szakították félbe.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2012. március 30.

A román ellenzék bíróságon támadja meg a MOGYE-határozatot
A kormányhatározat egy új kart hoz létre a magyar és angol tannyelvű szakok számára a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.
A kormányhatározat arról is rendelkezik, hogy az egyetemnek választásokat és versenyvizsgát kell szerveznie az új kar vezető tisztségeinek betöltésére.
Az új karhoz tartozó magyar, angol és román tannyelvű szakok ideiglenes akkreditációval működnek.
A határozatot – Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnök mellett – a román oktatási miniszter és a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) elnöke is aláírta.
A hallgatói helyek számának meghatározását a kormányhatározat az ARACIS hatáskörébe utalja. Gabriel Ispas, a Szociáldemokrata Párt (PSD) oktatási kabinetjének alelnöke még a dokumentumnak a közlönyben való megjelenése előtt bejelentette, hogy pártja közigazgatási bíróságon támadja meg a kormányhatározatot, és büntetőeljárás indítását is fontolgatja Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnök ellen, valamint a határozatot jegyző tisztségviselők ellen. Ispas hozzátette: pártja még a tavaszi parlamenti ülésszak vége előtt bizalmatlansági indítványt terjeszt be az Ungureanu-kabinet ellen a MOGYE ügyében.
A Mediafax értesülése szerint a bizalmatlansági indítványt az ortodox húsvét után, április 17-én terjesztik be. A magyar szakokat különálló karba szervező kormányhatározatot a többi ellenzéki párt is támadja. Ciprian Dobre, a Nemzeti Liberális Párt Maros megyei képviselője közölte, hogy elsőként írja alá a határozat felfüggesztését kérő közigazgatási panaszt, és beadványát az interneten fogja népszerűsíteni, hogy mintaként szolgálhasson mindazoknak, akik csatlakozni akarnak a kormányhatározat elleni közigazgatási eljáráshoz.
Az ellenzéki szociálliberális szövetség politikusai etnikai elkülönülésnek, „szegregációnak” minősítik a MOGYE magyar-angol karának megalakítását és amiatt bírálják a román kormánypártokat, hogy nem tudtak ellenállni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) „zsarolásának”.
A MOGYE román oktatói az egyetemi autonómiára hivatkozva megtagadták a magyar orvosképzés szervezeti önállóságának biztosítását, amit az oktatási törvény egy éve előírt és büntetlenül dacoltak a minisztériummal is. A bukaresti kormány közbelépését az RMDSZ a kormánykoalícióból való kilépésének kilátásba helyezésével érte el.
MTI
Erdély.ma

2012. május 3.

Hat polgármesterjelölt
A június 10-i választásokon Marosvásárhelyen hat polgármesterjelölt indul.
Az RMDSZ (UDMR) jelöltje Frunda György szenátor, a jelenleg funkcióban levő polgármester, Dorin Florea is indul egy újabb mandátumért a Szövetség Marosvásárhelyért (APM) jele alatt. A Szociálliberális Szövetség (USL) színeiben a szociáldemokrata Cornel Briscaru fog megméretkezni, a Magyar Polgári Párt (PCM) jelöltje dr. Benedek Imre. A Dan Diaconescu-féle Néppárt (PP-DD) polgármesterjelöltje Pop Sabin Gelu teológus. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt (PPMT) támogatásával függetlenként indul a polgármesteri székért. Az utolsó pillanatban lépett vissza Constantin Amza, a Nagy-Románia Párt (PRM) megyei elnöke.
A polgármesterjelöltet indító politikai alakulatok mindegyike teljes tanácsosi listát tett le, de teljes listával indul az Erdélyi Magyar Néppárt és a PRM is. Részleges jelöltlistát tett le a Romák Pártja (PR), a Romák Polgári Demokrata Szövetsége (ACDR), a Néppárt (PP). Egyetlen független tanácsosjelölt Moldovan Felicia.
Öten a Maros megyei tanácselnöki székért
Megyei tanácselnökjelöltek: Lokodi Edit Emőke (RMDSZ), Marius Pascan (APM), Ciprian Dobre (USL), Bíró Zsolt (MPP), Farcas Augustin Vasile (PP-DD). Ezek a formációk teljes listával indulnak. Az USL a kötelező 43 jelölt helyett 51 jelöltet tett fel a listára, a megyei választási iroda a 44-51. közötti névsort törölte.
Tegnap délig egyetlen óvást sem tettek le a megyei kerületi választási irodánál. Népújság (Marosvásárhely)

2012. június 11.

Maros megye (is) elveszett – Veszített Lokodi Edit Emőke
Annak ellenére, hogy a Megyei Választási Iroda kora este közzétett részeredményei szerint még nyerésre állt, nem hivatalos értesülések szerint Lokodi Edit Emőke fej-fej melletti küzdelemben elveszítette a megyei tanácselnöki tisztséget az USL jelöltje, Ciprian Dobre ellenében. Mintegy másfél ezer szavazattal maradt alul Ciprian Dobre ellenében az RMDSZ párhuzamos számlálása szerint. Szászrégen után Maros megye önkormányzatát sem magyar vezető irányítja a következő négy évben. Erdély.ma,



lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-103




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998